2014. március hónap bejegyzései

Én, az Ezustsilver…

Megkésve bár, de törve nem, végre megtudtam írni azt a bemutatkozást, amit még Member kért tőlünk „újoncoktól”, hogy mégis ki a fenék vagyunk mi?
Hát legelőször is szeretnék köszönetet mondani, hogy lehetőségem nyílt ezen oldalon irományaimmal fárasztani embertársaimat és igyekszem megelőlegezett bizalmatokat meghálálni 🙂

Hát ki is lennék én?
Még jó 24 éve láttam meg a napvilágot a hűség városában (aki nem tudja melyik városról beszélek, az szégyelje magát), amit második otthonomnak nevezhetek, egyébként egy nem túl messzi kis egyutcás faluban tengettem napjaimat. Jelenleg dolgozó állampolgár vagyok (amit amúgy rohadt nehéz volt összehozni), bár sajnos (MÉG!) nem a végzettségemnek megfelelő állásban vagyok, ami nem mellesleg Mozgóképi Animáció Készítő (egyszerűbben rajzfilmkészítő). Mikor csak tehetem ápolom az immár 3 éves kapcsolatomat barátnőmmel, aki előtt le a kalappal, hogy egy ilyen majmot mint én ilyen régóta képes elviselni, de örülök neki, hogy mégis megteszi 🙂 Szabadidőmben a rajzolás, figurakészítés, történetírás, Magic The Gathering kártyajátékok, videó készítés és egyéb mellett a Pokemon Y-t tolom orba szájba mostanában(Kösz a játékot és a 3DS-t Alex!), úgyhogy ha valaki késztetést érez nyugodtan leverhet…mármint a játékban!
Leginkább függő alkotónak tartom magam, akinek rengeteg ötlete van, nagy fantáziája (komolyan, gyerekként egy darab kilinccsel, egy törött hajcsattal és egy vonalzóval komplett űrcsatákat vezettem le, nem mintha nem lett volna más játékom, de a hülyegyerek minden szarral eljátszik 😀 ), csak éppen a bőség zavara az, ami nem engedett választani, hogy most éppen mibe vágjak bele. Mostanra viszont (úgy ahogy) megtanultam ezt kezelni és ha valamire a teljes figyelmemet áldozom, akkor az az alkotásom mindenképpen…jó lesz (mi van, azt hittétek valami magasztos szöveggel zárom a mondatot? Mert én is!)

És persze a Transformers! Nem mintha ezen kívül nem lenne más, amit orbaszájba néznék (STAR WARS, Batman, Pókember, Ben 10, Vasember, Gurren Lagan stbstbstb, mert sosem érnénk a végére), de ezt tartottam a leginkább Teazsúrra illőnek, bőven van mit beszélni ebben a témában, elég sok figurám is van belőle (több mint 65) a két vizsgafilmem is ebben a témában készült, egyszóval van mit aprítanom a tejbe a TF-et illetően.

Továbbá ha bárkit érdekel 180 cm magas, rövid barnahajú szemüveges, 0-s vércsoportú, 6-szoros véradó kocka-szkínhed-náci-néger-zsidó-román-ufo vagyok (és ezt most próbáld vizualizálni).

Hát ennyi lettem volna önmagamról (ha bárki bealudt mérhetetlenül izgalmas saga-mon, akkor most már nyugodtan felkelhet), még egyszer köszön a lehetőséget és akkor gőzerővel fogom néktek ontani fenomenálisan diszturbált konvergenciás epilógusaimat (fingom sincs ez mi volt, na nem mindegy).

Akkor a legközlebbi viszlátásig sziasztok és sose álljatok pizsamában zuhany alá (ezt se tudom mi volt, Kacsamesékben hallottam még régent, mint jó tanácsot 😀 ).

Szárnyas ‘s Lazacvadász: Pho24

Tovább távolodva az eredeti irányvonaltól, és inkább a Cooking Moe főzőiskola kiegészítése képpen, megálmodtam ezt az étteremkritikus rovatot. A Szárnyas ‘s Lazacvadász bejegyzéseiben (első és másodsorban) Budapest belvárosának falodáit térképezem fel az eszményi sushi és ázsiai tésztaétel után kutatva. Változó sikerrel.

A cím amúgy onnan ered, hogy burzsuj sushi-szenvedélyem ellenére kb. a lazac az egyetlen herkentyű, amit különösebb győzködés és pénzjutalom nélkül is tartósan el tudok fogyasztani. Alapvető életfilozófiám, hogy ha bármi a tányéromon még élete során nagy mennyiségű víznek lett kitéve, akkor köszönöm, nem kérem.

pho24 logo

Olvass tovább!

Gyorsmenet: Szerelemlik

Biztos felmerült bennetek mi ez a Gyorsmenet izé. Lényegében ez egy ugyanolyan bemutató, mint az előző is volt, egy különbséggel: rövidebb. Hogy miért? Nos, az előző bemutató, nagyjából 200 oldal összefoglalója volt, ezzel szemben a mostani 20 oldalé lesz. Ezért is kapta a nevet: Gyorsmenet!

Most, hogy mindenki mindent tud: Gördüljön az a szemét!kifli

Ennek a Gyorsmenetnek a tárgya a Love Hole lesz, Marui Maru-tól!

Az első oldalon meg is ismerkedünk Azusával (lány) és Harukival (fiú), akik pontosan azt csinálják, amit egy ilyen mangában el is várhatunk. Amint lecsillapodnak a kedélyek és Haruki is képes lesz épkézláb mondatokat alkotni, „Ahh”-ok helyett, közli is velünk, hogy hosszú szünet jön és tervei vannak Azusával.

Csak, mint kiderül, sajnos neki angol órái lesznek és nem ér rá. Ezen szavakra Haruki szemei előtt lepörög az élete, mert már csak a szimpla gondolat, hogy a barátnője nem lesz a közelben is elvonási tüneteket okoz nála. Ugyanakkor ezzel nincs egyedül, mert amennyire perverz fiú, annyira nimfomán a lány.

horstAzusa később a TV előtt üldögélve azon tűnődik, hogy mégis mily módon kerülhetnék el a szex elvonási tünetek általi halált. Ekkor megmentésükre érkezik a japán Horst Fuchs (csúnya parókában), és bemutatja legújabb termékét, ami nem más, mint egy kis karika pár. És mégis mire jó ez, kérdezhetitek. Nos, ha valamit bedugunk az egyikbe az a másikon fog kijönni. Hentai manga révén, termék kapcsán főhősnőnknek is ugyanaz jutott eszébe, mint most nektek, és meg is rendel hirtelenjében egy párt.

De most itt egy kicsit álljunk is meg! Nem tudom, hogy ti, hogy vagytok ezzel, de amikor elértem erre pontra megszólalt a fejemben egy kis csengő: Portal! Miért nem gondoltam még bele, hogy a portálokat ilyen módon is fel lehetne használni, egyszerűen zseniális… Tudom, tudom lőjem le magam, de akkor is PORTÁL FÁNK JÉ!

Vkrumpliisszatérve a bemutatóra, nemsokára megérkezik Harukihoz az ő fele a portálból (fánk jé!), de nem igazán tudja mire vélni a dolgot, aztán Azusa telefonon felvilágosítja, hogy ne tököljön kapcsolja be a portált (fánk jé! na, jó ezt most abbahagyom). Miután ezt megteszi el is kerekednek a szemei, mert a kis körben pi… paprikás krumpli van, méghozzá Azusa házi készítésűje! Mint amolyan férfiember Haruki is szereti a paprikás krumplit, és nagyon szeretne belekóstolni, de evőeszköz híján nyalogatni kezdi.

UGRUNK!

Na, mármost Azusa kicsit be lesz pöccenve, mert miközben ő angol órán ült Haruki, nemcsak, hogy nekiállt ebédelni, de jól is lakott! Egy kis lehordás, még nem fogja meghatni kedvenc hősünket, sőt repetát fog követelni… csalamádéval. Hogy mi a csalamádé azt majd, nézzétek meg magatok, én eldobtam az összes eszem. És ugrás után, nagyjából meg is vagyok!

Még azért lenne egy kis aggályom ezzel a szerkentyűvel kapcsolatban. Nem tudom ti belegondoltatok-e, de mi van ha lemerül, vagy meghibásodik a kis karika-bigyula? Nem történik semmi, vagy esetleg „nyissz” *Retrotom remeg a félelemtől*, vagy esetleg az mivel nem lesz karika a túloldalt, ami majd fogadja az „adatot” és így a kis Ferkó az éterben fog keringeni megannyi sms és e-mail között, míg végül valaki e-levél fiókján vagy telefonján nem landol kényelmes Ferkó.png formátumban? Ok, ennyi filozofálás egy délutánra elég.

Az összefoglaló:

Karakterek: időközben úgy is megismerkedünk velük, vagy annyira klisések, hogy be se kell őket mutatni.

Rajzolás: Őszintén nem vagyok eléggé művészi, hogy szakvéleményt mondjak.

Sztori: Be se mutatnám, ha nem lenne érdekes!

Mint láthatjátok, az összefoglaló elég semmitmondó, szóval frissen, melegen meg is lendítem a kuka felé az ötletet és legközelebb, már nem foglak bosszantani vele titeket. Nem is tudom legutóbb minek raktam bele… Talán akkor még jó ötletnek tűnt… Nos, nem az.

Viszont a búcsú idézetet megtartom: „Azt mondja ma este… mintha ezzel kezemben tudnék addig várni…”

fankje

Apropó(!), mint dottris felhívta a figyelmem, lehet, hogy valaki el is akarja majd olvasni ezeket (oops), szóval ezentúl, fogok linkelni dolgokat! De felhívom rá a figyelmet, hogy ezek angol nyelvű források… szóval, ha valakinek baja van az angollal, menjen és basztasson valami hentai fordítót. 🙂

Update

7a653c62-46ba-442e-990f-ba576a3abd62[1]

No, kedves barátaim, akkor ismertetem a harci helyzetet. Éppen a budapesti helyszínre tartok felvenni az új videó képi elemeit, bevonulok a bűnös városba fehér buszon. Aztán lesz még egy rövid, nem igazán animés videóm, amit jövő hétvégén rögzítek, utána viszont már minden időmet a Mirai Nikki-re fordítom, jelenleg a második oldalon járok a 11-ből, lesz még vele meló dögivel. Ennek egyszerű oka van, úgy döntöttem, hogy végre leteszem a jogosítványt, túl sok helyen várják el ahhoz, hogy így 27 évvel a hátam mögött nélkülözzem, de a drága jó autósiskola hétvégére tette az órákat, így eléggé megfogyatkozik az otthon melegében (nem Hevesen, hanem Dunavecsén, ahol a felvételek is készülnek) töltött időm, amit így lehetőleg nem a szobámban magányosan ordítva és a kamerát igazgatva szeretnék eltölteni, hanem a családommal.

Szóval kitartás, valahogy csak túl leszünk ezen is, az Animecritics: The Movie meg valahogy csak készülget, előbb kint lesz, mint az AVGN Movie. 😀

Medveszimulátor!!

Az első modern játék, hosszú évek óta, amivel játszani fogok, ha kint lesz. Mindig tapsolok örömömben, amikor ilyen mértékű kreativitás önti el valakinek az agyát. Medveszimulátor, gyerekek, medveszimulátor, ÁÁÁÁÁ!!!

Retrotom szolgálatra jelentkezik!

Mint tudjátok a Teazsúr szerkesztői nem is olyan régen megnyitották a Teazsúr kapuit a lelkes ugyanakkor feltehetően tapasztalatlan közönség előtt, hogy megmutassák, mit tudnak. És én, mint a tapasztalatlanság fejedelme megpróbáltam írni valamit és… tetszett, sőt jó is volt végre valamit csinálni a szürke hétköznapok felrázásaként. Beküldtem az irományt és jó páran pozitívan jeleztetek vissza, ezt nagyon köszönöm mindenkinek! De elég a nyálzásból!

A sötét múlt és rólam:

Évekkel ezelőtt az internet szörfözése közben valahogy ráleltem egy Member videóra, és nagyon megtetszett. Azonnal utána is néztem a munkásságának és nagyon megtetszett ez az anime dolog. Röviden, tömören az, hogy én a mai napig mangát olvasok és animét nézek mind az ő hibája. De akkor mi okozta a hentai imádatot? Nos, addig bóklásztam a neten, amíg rá nem találtam az „Application for Death” című hentai guro mangára. Amiről többet nem is írok, mert rögtön el is ásom magam, és nem is ajánlom senkinek, hogy akárcsak bele is olvasson. De végül is ez az oka annak, hogy  olyan mélyre züllöttem, hogy azt kell mondjam, a futa, incest stb. már mindennapos dolgok.

Célok és jövő:

Fő profilként én majd írásos bemutatókat szeretnék csinálni hentai mangákról, de tartogatok mást is a tarsolyomban.

Viszont, ahogy említettem semmi tapasztalatom nincs videó szerkesztéssel kapcsolatban, ami őszintén eléggé gáz ezt beismerem, de ez van. Szóval szereznem kellett valakit, akit érdekelne a dolog és még így is nehezen megy a dolog, de halad… és majd egyszer lesz is belőle valami… talán.

Köszönöm a figyelmet, és remélem a jövőben is sikerül majd mosolyt csalnom a nagyérdemű arcára Retro bácsi borzaszó NDK-s hentai kazettáival. 🙂

Videómánia, avagy a dancsóizmus

dancsó

Ha engem kérdeznek, kik azok, akiket a magyar vloggerkultúrából mindenkinek követni érdemes, általában két nevet szoktam mondani: L.Mole és Dancsó Péter. Péter a napokban érte el a 100.000 feliratkozónyi (és némi jövedelemkiegészítést is jelentő) álmot, ezért gondoltam, most szentelek neki egy kisebb írást nemzeti ünnepünkön.

A fenti két embert összehasonlítani is őrültség, az egyik underground, a másik hazailag elismert, az egyik hagyományos polgári foglalkozást végez, a másiknak a videózás a szakmája, az egyik úgy néz ki, mint aki napfényt is csak képernyőn lát és látványosan sokat spórol a fodrászon, Dancsó meg egy sukár csávó.

Dancsó 2007-ban szabadult a youtube-ra, elsősorban magyar filmeket (azon belül is Sas Tamás remekműveit) támadta az amerikai trendek átvétele és a botrányos színészi teljesítmény miatt, de a magyar művészfilmek, a magyar retrofilmek és a kormány Magyarország ezeréves évfordulóját ünneplő filmjeit is elővette, sokak megdöbbenésére.  Ezek mellett “szakszerűen” jeligével beszél áltudományosan mindenféle ismert műről, külföldiekről és hazaiakról szép számmal. Ezen két népszerű műsora mellett folyamatosan tol egyéb videókat is, akár randizási tanácsokról, akár a mai tucatvlogokról.

Értelemszerűen jó annak, aki megrendelésekből él kötetlen munkaidővel, de jó látni, hogy a “csak élőszereplős felvételeket vagdosok össze” és a “bevágok valami irreleváns képsort és rápofázok” jellegű vlogok között vannak még lángoszlopok, akik tényleg megdolgoznak minden egyes videójukkal és ezt a megfelelő lelkesedéssel csinálják. Reméljük, hamarosan meglesz a 200 000 is.

A fenti videót már csak azért is érdemes megnézni, hogyan kell nekiállni egy epizódot megcsinálni, forgatókönyvet írni.

Kövessétek!

Amennyire facebook ellenes volt a kolléga, ma reggel ért a megdöbbenés, hogy közben kiépíti a kis médiabirodalmát. 😀 Akinek eddig szimpatikus volt munkássága, kövesse továbbra is!