2013. június hónap bejegyzései

V for Vendetta, vagy akiről K-t mintáztuk

Őszinte leszek, amikor leültünk kollégámmal megtervezni, hogyan kellene megjelennie az általa annyira gyűlölt Mitsudomoe kritikában, én még nem ismertem a V for Vendetta történetét, csak azt tudtam, hogy a radikális baloldali fiatal értelmiségiek és az Anonymous mozgalom rendkívül szereti a hozzá kötődő karaktert. Tegnap estig nem éreztem motivációt rá, hogy megnézzem, és huhh, mekkora hibát követtem el! A film tökéletes kritikája a mai túlcentralizált, a népen élősködő, a médiát, a törvényhozást, az ítéletalkotást és a végrehajtást egyszerre birtokló hatalmak keserű világának.

A film ott kétségtelenül hibát követ el, hogy a jobboldalhoz köti ezt a mentalitást, miközben a totális intolerancia minden diktatúra sajátja. A végcél is különös, hiszen a parlamentben sok szép döntés is született, és vegyük csak a sajátunkat, ami önmagában egy művészeti remekmű, páratlanul Európában. A parlamenttel nincs soha baj, hanem azokkal, akik megszentségtelenítik annak eszmeiségét, hiszen a részvételi demokrácia létező fogalom.

De ami az egész filmet szimpatikussá teszi, az maga V karaktere (még ha a múltja kicsit gagyi amcsi képregényeket idéz is), ravasz, okos, és nem utolsósorban művelt, szinte tökéletes. Aztán persze a szerelem neki is elveszi az eszét. 🙂 Amin főleg mosolyogtam, hogy a beszédstílust leszámítva K karakterét sikerült hasonlóra megalkotni az eredeti ismerete nélkül (részemről), kicsit sajnálom, hogy a kalap és a köpeny kikerült a repertoárból, de tudom, hogy jelmezben rémesen nehéz műfaj.

Jó film volt, örülök, hogy újabb kedvencet nevezhetek meg. És szomorú, de aktualitása kétségbevonhatatlan. Valahogy nem is lep meg, hogy mostanában mintha nem is vetítenék. 🙂

Anime review helyzetjelentés

Kedves Közönségem, Közönségünk!

Mivel fokozódó intenzitással dobáltok felém kedves szavakkal vagy épp bátorítással átitatott üzeneteket, húzós egeret vagy a visszatérő kérdést, “hol van már a tavaszi videó”, szükségét éreztem szólni hozzátok:

Sziasztok!

Anime Review volt, épp nincs és lesz. A második évad jön. Pusztán annyi történt, hogy mostanában az időmet a munka, az államvizsga meg a nők tették ki – ebből amúgy egy már letudva. A maradék morzsákban pedig AMV-s karrierem szekerét tolom előrébb.

De türelem, kitartás, embert a gátakra!

-Kvakond

Nier

nier_00

Szeretem a fikciót. A tudományosat, a fantasztikusat, az elvontat, a földhözragadtat, az írottat, a vizuálisat és az interaktívat egyaránt. Van azonban a fikciónak egy olyan rossz szokása, hogy vagy folyamatosan képes megújulni vagy igen gyorsan megkopik. Legalábbis az egyén számára. Mert bizony új mesemondók születnek, új közönség nő fel, egy újszülöttnek pedig minden vicc új. Én meg harminc évesen azon veszem észre magam, hogy egyre kevésbé tudok osztozni a nagy átlag modern kult-alkotások iránti elragadtatásában, mert vagy nem tudok szabadulni az érzéstől, hogy én ezt már láttam/olvastam/végigjátszottam korábban, vagy épp annyira kilógok a belőtt célközönségből, hogy az egésznek pontosan nulla mondanivalója van számomra. Röviden: öreg vagyok én már ehhez, vazze!

Nem arról van szó, hogy ne jelennének meg évente tucatjával olyan remekbe szabott alkotások, melyek képesek lekötni, magukkal ragadni, szórakoztatni vagy elgondolkodtatni, de azt a bizonyos gyermeki lelkesedést, amikor egy könyv/film/játék úgy istenigazából beférkőzik a bőröd alá, kitölti a gondolataidat, megforgat és elvarázsol már igencsak ritkán sikerül kiváltani belőlem. De mielőtt még idehánynék további két bekezdésnyi átvezetést, inkább rövidítsünk: igen, a Nier egyike azoknak a bizonyos fehér hollóknak. A Nier képes volt megforgatni és elvarázsolni. Olvass tovább!

Dancsó Péter + Puzsér Róbert a magyar médiáról

Megosztom veletek ezt a videót, személy szerint felnézek mindkét fazonra és alapvetően egyetértek velük. Hosszú ideje már jómagam sem tudok másként tekinteni a tömegmédiára, mint a tudatos manipulálás és elbutítás legjobb eszközére, amit szerencsére az internet világában könnyű megkerülni, de az idősebb generáció óhatatlanul áldozatává válik. A köz- és kereskedelmi csatornák műsorvezetőiről, személyi anyagáról meg ne is beszéljünk. 🙂

Van egy “poén” a videóban, amitől a Teazsúr nyíltan elhatárolódik (minimum egy kőfalat építünk :D), a többi azt hiszem vállalható.